2018.09.29.
"Amikor reggel kinyitod a szemed, mondj köszönetet a napfényért, és azért, hogy élsz és erős vagy. Mondj köszönetet az életedért és a létezés öröméért. Ha pedig nem látsz magad körül semmit, amiért köszönetet mondhatnál, magadban keresd a hibát."
Tecumseh
Hála… amikor nem adsz teret a nincs, kéne, lehetne, hiányzik érzésének, hanem boldogan belemerülsz a „van”-ba.
Szoktál arra vágyni, ami van? Próbáltad már kívülről megfigyelni az életed – mintha nem is a tiéd volna – hogy milyen jó is neked?
A minap olvastam valakinek az elképzelését az álom-napjáról, hogy milyen is számára egy ideális hétköznap és rájöttem, hogy az én napjaim nagyrészt ilyenek, de a megszokástól elhalványodott a hála érzése bennem. Olyan dolgok, amelyek valójában nap mint nap örömet okozhatnának, könnyen észrevétlenné válnak vagy akár még terhesnek is tűnhetnek, ha nincs éberség a megélésükben.
Persze van olyan, hogy ami az egyik embernek a mennyország, az egy másiknak púp a hátára. Eszedbe szokott jutni, mikor elégedetlen vagy az állapotoddal, hogy hányan cserélnének veled még így is? Ők vajon milyen fényt látnak a helyzetedben, amit Te nem veszel észre?
Ez persze nem azt jelenti, hogy hagyd figyelmen kívül, amin változtatni kéne, hanem hogy közben ne feledd, hogy jó neked :)
Programok a kiküldött hírlevélben