Ez a kedves kis lepke, több, mint fél órán át velem volt. Jött velem öntözni, néha átszállt a vállamra, majd hosszasan pihent a karomon, és a kézfejemen.
Végül leültem vele egy kis lepkemeditációra
Már azt hittem, hogy beteg és nem tud repülni, de nem így volt, mert aztán vígan ellibbent. Én még egy darabig követtem, hogy köszönöm, köszönöm, köszönöm...