A jógáról

„Amint fent úgy lent,
amint bent úgy kint”
(Hermész Triszmegisztosz)

A jóga a legősibb utak közé tartozik, mely segítségével helyreállítható lényünk harmóniája, EGÉSZ-sége, belső és külső világunk összhangja.

A jóga-utak közül a hatha jóga a testtartás a mozgás (beleértve a légzőmozgást is) és az idegrendszer állapotának szoros összefüggésére épít, kiindulópontja a test, a test működésének tudatossá tétele.

A testtartás, a légzés mikéntje, előidézhet rossz hangulatot, félelmet, szorongást, ugyanakkor meg is nyugtathat, élénkíthet, biztonságot adhat. A gyakorlás során a belső szervek tornája, masszírozása is megtörténik, ami pozitívan hat az emésztésre, méregtelenítésre, hormonális rendszerre és így természetesen az általános közérzetre.

Tehát a testtartás, a mozgás, a légzés tudatos módosításán keresztül, a lelkiállapot megváltoztatása, stabilizációja is megvalósítható.

A HA Napot jelent, a THA Holdat, így a HATHA jóga a Nap és Hold harmóniáját hozza létre, a bennünk lévő férfi és női energiák összhangját és ezzel a tökéletes egészséget.

A két pólus néhány analógiája: aktivitás – passzivitás, feszítés – lazítás, belégzés – kilégzés, ébrenlét – alvás, a test jobb oldala - a test bal oldala, bal agyfélteke - jobb agyfélteke stb.

A kétfajta minőség összhangjának jelentőségét jól érzékelteti a kung fu mestere Bruce Lee hasonlata: „Ha biciklizel, nem nyomhatod le mindkét pedált egyszerre, mert felborulsz. Ha haladni akarsz, miközben az egyik pedált nyomod, a másikat fel kell engedned. Nyomás és elengedés együtt: ez a haladás titka! Erő és lágyság a harmonikus emberben egyszerre működik, hol az egyik van kívül s a másik belül, hol fordítva, s a helyes dolgot mindig a megfelelő időben teszi.”

Ha elkezdünk kommunikálni a testünkkel, érzékelhetjük, hogy minden porcikánk üzen valamit.

Megfigyelhetjük, hogy a testünket merevnek érezzük vagy inkább hajlékonynak, rugalmasnak, valamint hogy miképpen oszlik meg ez az érzet a különböző testrészeink terén (vállak, csípő, gerinc stb.) és a testünk jobb és bal oldala között. Milyen a testünk általános izomtónusa? Mennyire tudjuk a feszítés és lazítás harmóniáját megvalósítani a gyakorlásunk során? (Feszítés, aktivitás után mennyire vagyunk képesek lazítani, majd újra mozgósítani az energiáinkat, valamint csak ott feszítünk, ahol szükség van rá és a többi részünket képesek vagyunk ellazítani?) Hogy „működünk” az egyensúlygyakorlatok terén? Mely gyakorlatokat végzünk szívesen és melyek azok melyeket nem kedvelünk? Hol „állunk” meg pl. egy nyújtásnál, mennyire megyünk el a határainkig? Mennyi teret érzünk a testünkben, mi jellemzi a légzésünket… és még hosszasan sorolhatnám.

A testünk megfigyeléséből származó információk, párhuzamba állíthatóak az életünk egyéb területeivel és így fontos tudáshoz juthatunk az önismeret terén, valamint ha a szükséges változtatásokat megtesszük, megéljük a fejlődés eszközéül is szolgálnak.

Ha megtanulunk befelé figyelni, „Szívünk mélyén egészen halkan szól  hozzánk egy Isten. Egészen halkan, nagyon finoman mutatja meg, hogy mire törekedjünk és mit kerüljünk.” (Goethe)

Órarend