A nyugati társadalmak általában nem igazán díjazzák a semmittevést, inkább az állandó aktivitásnak, eredményorientáltságnak, hatékonyságnak van létjogosultsága.

Gyakran amikor „pihenünk” - és nyaralás közben általában ez is cél - a test pihenésére, ellazulására még csak-csak figyelmet fordítunk, de az elmét szinte állandó ingerekkel látjuk el, olyankor is, amikor látszólag kikapcsolódunk pl. olvasgatunk.

… és milyen, mikor semmit sem csinálsz? Biztosan emlékszel olyan pillanatra, mikor önkéntelenül is belemerültél ebbe az elmeállapotba, mikor csak úgy elrévedtél, elbambultál, teljesen kikapcsolva, mégis teljesen bekapcsolódva, feloldódva a jelen pillanatban. Velem ez gyakran megtörtént hajdanán iskolai tanórákon :) Érdemes tetten érni ezeket a csodálatos perceket, és aztán tudatosan létrehozni.

… és ha tudatosan létrehozod ezt az állapotot, akkor már a semmit csinálod, valódi semmittevővé váltál :)
Ez viszont nem is olyan könnyű ám, kell hozzá némi koncentráció, éberség, hogy a figyelmedet az elengedésen tartsd, mert különben az elme mindig csinálni akar valami „hasznosat”.

Talán úgy érdemes hozzákezdeni, hogy egyszerűen szemlélődsz, figyelmesen, lazán figyelsz, a változtatás szándéka nélkül, hagyva áramolni az ingereket. Jó terep erre a természet, szemlélve a látványt, az illatokat, a hangokat, megélve a jelen pillanatot, elfogadva, hogy minden pont úgy jó, ahogy van.

Ha rendszeresen hagyod, semmit tenni, csak lenni a testedet, az elmédet, megengedve az elengedést, ellazulást, akkor a tétlenségből csodálatos tettek születhetnek.

Azonban jól válaszd meg a helyet és az időt a semmittevésre, mert veszélyes is lehet, ahogy az alábbi munkahelyi meséből kiderül :)

"Ült a varjú az ágon, és nem csinált semmit. Arra ment a nyuszika és megkérdezte a varjútól:
- Varjú koma, nem zavarna, ha én is leülnék ide az árnyékba, és egész nap semmit se csinálnék?
- Engem ugyan nem. Ülj csak le és lazíts te is! – mondta a varjú.
A nyuszika így is tett. Leült az árnyékba és nem csinált semmit egész nap.
Délután aztán arra járt a róka, meglátta a lazító nyuszit, és megette.
És a tanulság?
Ahhoz, hogy egész nap csak lazsálhass, nagyon magasan kell ülnöd…"

Szép nyarat: VArga Ildi