Psszt! Szóböjtöljünk!

2016.03.20.

A csend adja meg a szavak tartalmát. " Egy széltől felborzolt tó nem tudja az eget visszatükrözni."
/Watchman Nee/

Napi két óra csend elősegíti az idegsejtek fejlődését a hippocampusban, ahol az emlékek jönnek létre. /tudtad-e.tumblr.com/


Napi két óra csend. Ez meg se kottyan Neked, vagy elképzelni sem tudod, hogy ne oszd meg valamilyen formában, a gondolataid, az érzéseid, azt ami történt veled?

És egyáltalán mi a csend? A beszéd hiánya? A zaj hiánya? A gondolatok csendje? A belső béke csendje?

Olyan csendre gondolok, amikor mindenfajta kommunikációt, megosztást elengedsz, se kifelé, se befelé. Amikor elengeded a beszédet, a belső beszédet is elcsendesíted, elengeded az információk behívását, nincs on-line üzemmód, tv nézés, olvasás, zenehallgatás. Böjtölsz. Szóböjtölsz.

És akkor mit csinálhatsz? Bármi mást :) Pl. sétálhatsz, főzhetsz, takaríthatsz, kertészkedhetsz - de közben semmin nem „agyalva” -, vagy élvezheted a semmit nem tenni, csak lenni állapotát, békésen üldögélve, szemlélődve. Ezt gyakorolhatod akár napi két órában is, vagy több napig egyhuzamban.
 
Minden böjt után megmarad egyfajta változás, megtisztulás, mértékletesség az adott témában. Csökken a haszontalan, üres fecsegés, amivel sok energiát takaríthatsz meg. A hallgatás segít, hogy éberebb legyél, több dolgot meghallj, mind a külvilágban, mind a belső világodban. Érzékenyebben hallva, a kimondott szavaid is mások lesznek, mást és máshogy mondasz ki a belső hangodra figyelve, kapcsolatban maradva vele. A gondolat és a szó teremtő ereje megtisztul, kifényesedik.


Havi programok: az eredeti hírlevélben

vissza