2011.09.08.
„Itt van az ősz, itt van újra…” – legalábbis a szeptember… az iskolakezdés… és a dolgos hétköznapok kezdete vagy folytatása (?)
A hétköznapok egyfajta rutint, kiszámíthatóságot, biztonságot is jelenthetnek, ugyanakkor szürkeséget, egyhangúságot, tompaságot is hozhatnak. A hétköznapok keretei segíthetnek a céljaink elérésében, terelhetnek, irányt adhatnak, óvón segíthetik a kibontakozást, ugyanakkor ha ezek a keretek túl szűkek, nem ránk szabottak, idejét múltak, akkor inkább akadályoznak, gátolnak.
A hétköznapok világa az útról szól, míg az ünnepek inkább egy-egy nevezetesebb megállót, célállomást képviselnek. Ne feledjük azonban, hogy nemcsak a megérkezés szép és jó, hanem maga az út is sok örömet tartogat. Találjuk meg a hétköznapok csodáit, legyünk éberek, vegyük észre, hogy a látszólag ugyanaz is lehet mindig más, ha más szemmel tekintünk rá.
„A boldogság elérése nem olyasmi, mint amikor a vonat befut az állomásra. Nem arról van szó, hogy egy szép napon megérkezünk valahová, ahol ránk köszön a boldogság. A végállomáson nincsenek csodák. Ugyanis nincs végállomás. Mindig van még egy következő megálló. A boldogság maga az út, amelyet járunk.”
Remélem, hogy a mindennapi rutinba a jóga órákat is sikerül beilleszteni:)
Ne csak tervezd, gyere is el,
ünnepeljük együtt a hétköznapokat:
Várlak szeretettel:
Varga Ildi