A jógáról

 

„Amint fent úgy lent,
amint bent úgy kint”
(Hermész Triszmegisztosz)

A jóga a legősibb utak közé tartozik, mely segítségével helyreállítható lényünk harmóniája, EGÉSZ-sége, belső és külső világunk összhangja.


A jóga-utak közül a hatha jóga a testtartás a mozgás (beleértve a légzőmozgást is) és az idegrendszer állapotának szoros összefüggésére épít, kiindulópontja a test, a test működésének tudatossá tétele.


A testtartás, a légzés mikéntje, előidézhet rossz hangulatot, félelmet, szorongást, ugyanakkor meg is nyugtathat, élénkíthet, biztonságot adhat. A gyakorlás során a belső szervek tornája, masszírozása is megtörténik, ami pozitívan hat az emésztésre, méregtelenítésre, hormonális rendszerre és így természetesen az általános közérzetre.


Tehát a testtartás, a mozgás, a légzés tudatos módosításán keresztül, a lelkiállapot megváltoztatása, stabilizációja is megvalósítható.


HA Napot jelent, a THA Holdat, így a HATHA jóga a Nap és Hold harmóniáját hozza létre, a bennünk lévő férfi és női energiák összhangját és ezzel a tökéletes egészséget.


A két pólus néhány analógiája: aktivitás – passzivitás, feszítés – lazítás, belégzés – kilégzés, ébrenlét – alvás, a test jobb oldala - a test bal oldala, bal agyfélteke - jobb agyfélteke stb.


A kétfajta minőség összhangjának jelentőségét jól érzékelteti a kung fu mestere Bruce Lee hasonlata: „Ha biciklizel, nem nyomhatod le mindkét pedált egyszerre, mert felborulsz. Ha haladni akarsz, miközben az egyik pedált nyomod, a másikat fel kell engedned. Nyomás és elengedés együtt: ez a haladás titka! Erő és lágyság a harmonikus emberben egyszerre működik, hol az egyik van kívül s a másik belül, hol fordítva, s a helyes dolgot mindig a megfelelő időben teszi.”


Ha elkezdünk kommunikálni a testünkkel, érzékelhetjük, hogy minden porcikánk üzen valamit.


Megfigyelhetjük, hogy a testünket merevnek érezzük vagy inkább hajlékonynak, rugalmasnak, valamint hogy miképpen oszlik meg ez az érzet a különböző testrészeink terén (vállak, csípő, gerinc stb.) és a testünk jobb és bal oldala között. Milyen a testünk általános izomtónusa? Mennyire tudjuk a feszítés és lazítás harmóniáját megvalósítani a gyakorlásunk során? (Feszítés, aktivitás után mennyire vagyunk képesek lazítani, majd újra mozgósítani az energiáinkat, valamint csak ott feszítünk, ahol szükség van rá és a többi részünket képesek vagyunk ellazítani?) Hogy „működünk” az egyensúlygyakorlatok terén? Mely gyakorlatokat végzünk szívesen és melyek azok melyeket nem kedvelünk? Hol „állunk” meg pl. egy nyújtásnál, mennyire megyünk el a határainkig? Mennyi teret érzünk a testünkben, mi jellemzi a légzésünket… és még hosszasan sorolhatnám.


A testünk megfigyeléséből származó információk, párhuzamba állíthatóak az életünk egyéb területeivel és így fontos tudáshoz juthatunk az önismeret terén, valamint ha a szükséges változtatásokat megtesszük, megéljük a fejlődés eszközéül is szolgálnak.


Ha megtanulunk befelé figyelni, „Szívünk mélyén egészen halkan szól  hozzánk egy Isten. Egészen halkan, nagyon finoman mutatja meg, hogy mire törekedjünk és mit kerüljünk.” (Goethe)


Órarend 

vissza